A tűzgátló ajtók célja, hogy tűz esetén a lehető legtovább távol tartsák a lángokat az épületben tartózkodóktól. Ezért az egyes típusok közti különbséget is azon képességük alapján határozzák meg, hogy mennyi ideig képesek ellenállni a lángoknak.

Hogyan működik?

A tűzgátló ajtóban egy körkörösen elhelyezett reteszelés hő hatására kioldódik, ezzel gyakorlatilag „beledagad” a falnyílásba, elzárva a tűz útját.

Milyen típusokat vásárolhatunk?

• 30 perces tűzgátló ajtó
• 60 perces tűzgátló ajtó
• 90 perces tűzgátló ajtó

Garázskapu vásárlásánál nyilván mindenki számára elsőrendű a biztonság kérdése, emellett legyen tartós és a lehető legmodernebb. Használata legyen kényelmes és működése legyen megbízható, mindez társuljon dekoratív megjelenéssel.
A számunkra ideális garázskapu kiválasztásához a műszaki paraméterek ismerete mellet több fontos szempontot is mérlegelni kell a választás alkalmával. Mivel a legnagyobb felületű nyílászáróról beszélünk, ezért annak hőszigetelése rendkívül fontos, még abban az esetben is, ha házunk/lakásunk garázsa nem tartozik a fűtött helységek közé, mert az onnan beáramló hideg levegő az egész lakás klímájára hatással lesz, amennyiben az ott található beltéri ajtó nem jó hőszigetelő. A szerkezet legyen erős, évtizedekig kell ellátnia feladatát, ezért nagyon figyeljünk az anyaghasználatra. Legyen biztonságos, ne válasszuk a legolcsóbb zárszerkezettel ellátott garázskapu rendszereket. Kérjünk referenciát a garázskaput beépítő cégtől, ezzel szintén csökkentve a betörők bejutási esélyeit. Amennyiben automatizált garázskapu rendszerekről van szó, járjunk utána a mozgató mechanika minőségének, az általa képviselt betörésvédelmi szintnek. Nincs kellemetlenebb egy nem nyíló, automatizált garázskapunál, továbbá a garancia terjedjen ki a márkaszervizre, vagy az országos szervízhálózatra.
 

Reflexiós, fényvisszaverő üvegeket egy speciális, nagyon vékony fém-oxid réteggel látják el, ennek hatására képes fényvédelmi funkciót ellátni. Színezett és float üvegekre is felhordják ezt a réteget.

Lágy bevonatos üvegek ugyancsak float üvegből kerülnek kialakításra. Az üvegek egyik oldalára fém-oxid bevonat kerül, egy speciális elektromágneses eljárással, mely hatására csekély mértékben változik csak az üvegfelület színe. Ezzel a nemesfémréteggel ellátott üvegeket hőszigetelő rendszerekben alkalmazzák, úgy, hogy a kezelt réteg a légrés felé nézzen. Így akadálytalanul jut be a meleg, azonban kiszökni képtelen. Tovább növelhető a hőszigetelési hatékonyság, amennyiben az üvegtáblák közé gáz kerül.

Biztonsági laminált üvegek jellemzően színes fólia alkalmazásával készülnek, mely mintás és float üvegekre is felkerülhet akár több rétegben is. Az üveg szilárdságát és rugalmasságát a fóliák szablyák meg. Ha az üveg betörik, a fólia nem engedi az üveget teljességgel szétesni, „pókhálósodik”, ezzel megnehezítve az erőszakos behatolást.
 

A float üveg egy víztiszta üveg, a felülete teljességgel sík. Számos speciális üvegtípus alapját képezi, belőle kerülnek előállításra az olyan üvegfelületek, melyeknél a fényáteresztés mennyisége a fontos, legyen szó akár ablakokról, üvegházakról. Továbbá jól hajlítható és laminálható.

A hőszigetelő üvegek minimum két üveglapból kerülnek kialakításra úgy, hogy az üvegrétegek között távtartó elhelyezésével biztosítják a megfelelő méretű hézagot, melyet páramentesítő anyaggal töltenek ki. Az üvegrétegek közötti légréteg, hermetikusan van lezárva, kétkomponensű tömítőanyag felhasználásával.

Az anyagában színezett üvegek teljességgel átlátszóak, mint a float üvegek. Az olvasztási folyamat alatt hozzákevert fém-oxidtól kapják a nekik szánt színt, ami jellemzően; zöld, sötétkék, szürke vagy bronz. Továbbá készíthető úgy is, hogy a napenergiát felhasználva sötétedjen, szigeteljen.

A már idejétmúlt, gyengén szigetelő nyílászárók minden eleme bontásra kerül.  Sajnos a bontás során –téglaépületek esetén- sérülnek az érintett falrészek. A keletkezett sérülések javítását kőműves szakember végzi.

Érvek és ellenérvek:
Az üvegfelület a lehető legnagyobb lesz, ezzel együtt a szigetelés is lehető legtökéletesebb lesz. Azonban a bontás-beépítés kosszal jár, továbbá az érintett falrészek sérülése elkerülhetetlen.
 

Mint minden bontással és beépítéssel járó felújítás, porral és törmelékkel jár. Ettől függetlenül a beépítő szakemberek igyekeznek a lehető legkevesebb kellemetlenséggel véghezvinni a feladatokat. Panellakások esetén nem kell túl sok porral számolni, mert a bontás során nem keletkezik leomló vakolat, csekély takaritás is elég, hogy visszaálljon a megszokott rend. Ezzel szemben a téglalakások ablakainak bontása és beépítése már több kosszal jár. A keletkező por ráülhet a polcokra, bútorokra és egyéb berendezési tárgyakra, így arra kérjük ügyfeleinket, hogy ezeket távolítsák el –szőnyeg-, takarják le –dísztárgyak- az érintett helységekben. Nagy általánosságban erre lehet számítani egy ablakcsere alkalmával.

Amennyiben szabvány vagy sztenderd méretű beltéri ajtókról beszélünk, jellemzően mindannyian a Magyar Szabványra –röviden MSZ- gondolounk. Az MSZ szabványos beltéri ajtóknál nem kell számolunk sem a lapméretekkel, sem a szabad átjárhatósággal a kialakítandó falnyílásoknál. A sztenderd beltéri ajtók méretei minden esetben az ajtó számára kialakítandó kő vagy szabad nyílásméretek határozzák azt meg. A szabvány által meghatározott falnyílásokhoz ragaszkodnak a gyártók is, ezért azok megvásárlása során biztosak lehetünk abban, hogy a megfelelően kialakított falnyílásba gond nélkül beépíthető a szerkezet. Ilyen esetekben fokozottan figyelnünk kell a falnyílások kialakítására, a falak építésénél pontosan vegyék figyelembe a tervezők által javasolt, falkialakítási méreteket. Ha a tervrajzokon 90*210 cm-es méret szerepel, akkor ne fogadjuk el a kőművesek által kihagyott 95*215 cm-es falnyílást, arra hivatkozva, hogy nagyobbnak kell lenni, az ajtó nem fog elférni.
 

A falnyílások precíz, mindenre kiterjedő méretezése mellett, még számos szempont szerepet játszik a beltéri ajtók felmérése során:
-    Valóban vízszintesen, függőlegesen állnak-e a falkávák?
-    Valóban elég sík-e a fal, hogy a borítások teljes hosszukban felfeküdjenek?
-    Elegendő hely van-e a tokborításoknak, melyek túllógnak a fal szélein?
-    Az ajtólapok –toló vagy akár nyíló- szabad mozgását akadályozza-e valami?

A lakás stílusához és az abban lévő berendezési tárgyakhoz milyen beltéri ajtó illik?

1.    Amennyiben a lakás bútorai letisztult vonalúak, a drapériák az ízlésünk szerint visszafogottak, alapvetően kevés a dísztárgy vagy kiegészítő, akkor érvényesülni tudnak a dominánsabb építészeti megoldások. Ilyen esetben válasszunk dinamikus megjelenésű ajtólapot, jellegzetes üvegezéssel, a tökéletes egyensúly érdekében.

2.    Abban az esetben, ha kevésbé dominálnak a belsőépítészeti elemek, a falfelületek egyszerűek, a burkolatok kellően visszafogottak, a választott ajtó is legyen visszafogott, alkalmazkodjon a letisztult környezethez. Így érvényesülni tudnak a színes ülőgarnitúrák, szőnyegek és a látványos kiegészítők.
 

Az argon egy színtelen, szagtalan nemesgáz. A földön található gázok mennyiségét tekintve a harmadik leggyakrabban előforduló nemesgáz. Nagy előnye, hogy reakcióképessége rendkívül alacsony, ezért ideális szigetelő, az ablakgyártásban ezt kihasználva az üvegrétegek közé töltik. Ennek köszönhetően az argongáz lassítja a külső, áthűlt üvegréteg által továbbított hideg levegő áramlását a belső üveg felé.

Természetesen semmilyen kockázattal nem jár a télen elvégzett ablakcsere. A szakemberek ablakról ablakra haladva cserélik a szerkezeteket, egy ablak kivétele és az új elhelyezése 10-15 perc, ami egy kiadós szellőztetéssel egyenértékű. A nyáron használatos púrhabot téli púrhabra cserélik, aminek a száradása -10 C°-ig tökéletes, ennél fogva a beépítési hézag is könnyedén eltömíthető. Nem utolsó sorban pedig már azon a télen elkezdheti megtakarításait az új ablakok kiváló hőszigetelése okán.
 

Jellemzően 5-10 mm-es hézag van az ajtólap alatt. Amennyiben ez kevésnek bizonyul és az ajtólap beleér a burkolatváltóba, a hézagoló gyűrűk segítségével korrigálhatunk rajta. Érdemes lehet szellőzőnyílásként tekinteni egy erre a hézagra, rövidebb ajtólappal, így nem szükséges „elcsúfítani” egy szellőzőráccsal az egyedi ajtólapot.

Egy átjárótokra gondolhatunk úgy is mint egy ajtószárny nélküli beltéri ajtóra. Ebben az esetben az ajtónak csupány a tökrésze kerül gyártásba, maga az ajtólap nem. Szerkezeti felépítését tekintve semmiben nem tér el egy hagyományos beltéri ajtó tokszerkezetétől. Természetesen az olyan kiegészítők tartozékok, mint a: fogadólemez, zárnyelv, ajtópánt, gumitömítés stb. Jellemzően azért ajánljuk ezt a megoldást, ha valaki nem szeretne beltéri ajtót elhelyezni az adott falnyílásba, mert így megóvhatja a falat az átmenő forgalommal járó sérülésektől.

A válasz egyszerű: Semennyit! Amennyiben a beltéri ajtó alsó tartományából vágunk, azt kizárólag áldozatok árán tehetjük. Az ajtólap meggyengül statikailag, hiszen az alsó keretet gyakorlatilag elvékonyítjuk, az alsó élletörés eltűnik, az üveg-felület arány eltorzul. Nem beszélve arról, hogy tökéletesen egyenes vágást szobai körülmények között lehetetlen kivitelezni –tisztelet a kivételnek. Amennyiben elkerülhetetlen a vágás, 10-15 mm-nél többet ne vágjunk!

A küszöbök természetesen nem tűntek el, pusztán átalakultak. A vásárlói igények megváltozásával, miszerint a küszöbök „feleslegessé” váltak, esetenként „csúnyának” mondhatóak, a gyártók az automata küszöbök megjelenésével reagált. A küszöbök abszolút nem feleslegesek, sőt szükségesek, hiszen nagyban hozzájárulnak a lakás belső klímájának változásaihoz és a zajterjedéshez. Kifejezetten ajánlott automata-, klasszikus küszöbök elhelyezése gyermekszobák esetén, hiszen a gyermekek esetenként hangosan szeretnék játszani –amivel természetesen nincs is baj-, azonban a dolgozószobában a napi teendők elvégzését, a koncentráció mértékét a zaj negatívan befolyásolhatja, nem beszélve a –szükséges és ajánlott- nyugodt pihenésről. Továbbá az automata küszöbök a dekoratív megjelenését sem rombolják egy CPL fóliás beltéri ajtónak, hiszen egy klasszikus faküszöb színválasztéka merőben eltérő lehet egy CPL fóliás beltéri ajtó egyedi színeihez képest.
 

Lakásunk felújítása, vagy frissen épülő ház építése során, minden esetben tisztázzuk le a tervezővel, hogy milyen beltéri ajtókra van igényünk, ezzel sok-sok kellemetlenséget megspórolva a jövőben. Pl.: Az ajtó nem fér el a kialakított falnyílásba. A tervezővel egyeztetve az igényeket, nyugodtan hagyatkozhatunk a tervező szerint javasolt méretekre a lakáson belüli egyéb esetekben, hiszen elsődleges feladatuk kialakítani a megrendelő igényeinek megfelelő belső teret. A falak kialakítása során azonban mindenképpen jelezzük a tervezőnek, hogy milyen kivitelű beltéri ajtót szeretnénk, a falnyílások kialakítása alatt nem mindegy, hogy UTH azaz „utólag szerelhető tokos” ajtóról van szó, vagy gerébtokos, ún. „falazós” ajtóval számoljon a tervező. Továbbá az UTH tokos ajtók esetében, a tervezésnél is elengedhetetlen a falkávák kialakíthatóságának lehetősége.

A légkamrák száma nagyban növelheti egy nyílászáró hőszigetelő képességét, viszont a több légkamrás szerkezetek profilja szélesebb. Egyenesen káros egy 70 mm-es ablakbrofilba 5-6 légkamránál többet beleerőltetni, mert gyengíti az ablakprofil szerkezetét. Természetesen léteznek kiváló 7-8 légkamrás szerkezetek, azonban ezek profilvastagsága 74-88 mm közé esik ideális esetben!
 

Egy beltéri ajtó általában 3 fő elemből tevődik össze. A következő elemek általánosa, minden beltéri ajtó esetén megegyezőek.

Ajtótok: Rögzítésre kerül az épület falába.

Ajtólap: Biztosítja a nyílás elzárását.

Vasalat: Kapcsolatot létesít az ajtólap és az ajtó tokja között.

Továbbá egyéb kiegészítő elemek is szóba jöhetnek, azonban ezek már egyéni igények esetén változhatnak: tokborítás, klasszikus küszöb, automata küszöb, kilincs, szellőző, üvegbetét, alumínium csík stb.

Egy beltéri ajtó átlagosan 20-25 kg környékén van, tehát egy átlagos kombi autó kb. 10 db-ot tud szállítani. Ez a kérdés rendszerint akkor merül fel, ha a tulajdonos saját maga szeretné elszállítani az ajtókat. Azonban ez sok szempontból nem ajánlott. Az első és legfontosabb a helytelen szállításból eredő hibák. Ezekre nem vállalunk garanciát, hiszen a helytelen szállítás okozza a problémát, melyet az ügyfél magának köszönhet! Továbbá ritkán fér el több ajtó egy átlagos kombi autóban anélkül, hogy ne keljen nyitvahagyni a csomagtér ajtaját. Ilyen esetekben talán a tető csomagtartó a legjobb megoldás, azonban ott ki vannak téve a beltéri ajtók az időjárás viszontagságainak. Ennél fogva érdemesebb a kivitelező céget megbízni a beltéri ajtók helyszínre szállításával, hiszen nem először végzik el a folyamatot, továbba a szállítási garancia is megmarad!

A kérdésre a válasz igen egyszerű, azonban rendszeresen félreértések tárgyát képezi, mely sok kellemetlenséget okoz a megrendelőnek és a kivitelezőnek egyaránt. A nyitásirány meghatározásához azon az oldalon kell állni, ahol látszanak a zsanérok, pántok. Tehát egy balos ajtó esetén, a pántok a balkéz felőli oldalra esnek, amennyiben látjuk a pántokat és éppen „magunkra nyitjuk” az adott nyílászárót. Legyen az ajtó vagy ablak, a nyitásirány meghatározása ugyan azon az elven történik. Tehát egy balos beltéri ajtó, attól még balos marad, hogy a pántok, -zsanérok- a jobbkéz felőli oldalra esnek, mert ilyen esetekben éppen „benyitunk” az adott helységbe, és a pántok sem látszanak, takarja őket az ajtólap, nem a megfelelő oldalról próbáljuk megállapítani a nyitásirányt!

Balos nyílászáró: Szemben állva, pántfelőli oldalról nézve, a pántok a balkézre esnek.

Jobbos nyílászáró: Szemben állva, a pántfelőli oldalról nézve, a pántok a jobbkézre esnek.

Egy átlagos családi ház esetén, beltéri ajtót szokás telepíteni a garázsokat, pincéket, kamrákat elválasztó falakba. Jellemzően az ezeket a helyiséget elválasztó ajtók nem feltétlen a legdrágább, kiváló hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkező ajtók. Rendszerint a megfizethetőbb árkategóriában mozgó, farost, lenrost, furatolt forgácslap betéttel ellátott beltéri ajtókra esik a választás. Ennél fogva az ajtók légzárása különösen fontos, a standard gumitömítésen túl szükség van küszöbre, automata küszöbre. Ezen felül pedig még fontos a tokozat purhabozása során, hogy ne pamacsolással, hanem folyamatos kitöltéssel legyen rögzítve a beltéri ajtó. Lehetőleg kerülni kell az üvegezést, vagy ha elkerülhetetlen, akkor duplaüveggel, esetleg hőszigetelt üveggel kell ellátni a beltéri ajtót.

Fontos: Nem szabad beltéri ajtót beépíteni olyan helyeken, ahol a hőmérséklet differenciája meghaladja a 15°C-ot, továbbá külső környezeti hatásoknak van kitéve a szerkezet.

Az építőipar sem tétlenkedik a 21. század hajnalán, rohamosan fejlődik. Azonban vannak jól bevált módszerek az ablakok utólagos szigetelésére melyek hazánkban már legalább 10 éve elérhetőek. Eheti cikkünkben egy már bevált –svéd- utólagos ablakszigetelési módszert fogunk bemutatni.
Tehát a módszer lelke egy szilikonból előállított csőszerű anyag, melyet bemarásos módszerrel helyeznek el az ablak, ajtó és azok tokjai között. Fontos tudni megjegyezni, hogy az anyag bemarását szakemberek végzik, speciális marógép nélkül kivitelezhetetlen a munka.
Összegezve:
Nyáron hidegebb, télen pedig melegebb lesz a lakás.
Kifejezetten jótékony hatással van a fűtési és hűtési számlára.
Csökkenti a zajszennyezést, elzárja az évek alatt kialakult részeket a tok és profil között.
Kevesebb por, pollen, korom és egyéb szennyeződés jut be a lakásba.
Az anyaga szilikon, tehát -60 és +120 Celsius fokig megtartja fizikai tulajdonságát.
 

Alapanyagukat tekintve a beltéri ajtókat alapvetően 4 csoportra oszthatjuk; fém beltéri ajtó, fa beltéri ajtó, üveg beltéri ajtó és acél beltéri ajtó. A „fa beltéri ajtó” jelzővel korábban kizárólag a tömörfa beltéri ajtókat illették. Azonban manapság már fafurnér-, CPL-, dekorfóliás beltéri ajtókat is fa beltéri ajtóként tartják számon. Oka, hogy ezek a beltéri ajtók fából, vagy különböző eljárással feldolgozott faanyagból készülnek. Ténylegesen „tiszta” fából előállított beltéri ajtók ma már meglehetősen ritkák. A fa feldolgozása igen költséges és nehezen megvalósítható, így sokan elhagyták ezt a termékcsaládot. A fém beltéri ajtók rendszerint ipari célból kerülnek forgalomba, vagy egyszerűen csak kevésbé látható helyre szánják őket, azonban funkciójukat tekintve fontos, hogy masszívak és strapabíróak legyenek (az alumíniumból előállított beltéri ajtók magasabb árkategóriát képviselnek, viszont az eloxált felületnek köszönhetően igényesek és mutatósak). A műanyagból előállított beltéri ajtók –nem meglepően- alacsony áron elérhetőek, továbbá könnyen formálhatóak és alakíthatóak, nem igényelnek felületkezelést.

Házunk vagy lakásunk nyílászárói közül a leginkább igénybevett szerkezetek a beltéri ajtók. Megszámlálhatatlanul sokszor kerülnek nyitásra, csukásra, becsapásra a legkülönfélébb „technikákkal”. Ebből adódóan a tökök rögzítésének tökéletesnek és tartósnak kell lenniük. A beltéri ajtók tokjainak rögzítésére az alábbi anyagok terjedtek el: Decomastic tapasz, siloplast massza, plasztubit tapasz, poliuretán hab. Utólag szerelhető beltéri ajtóknál jellemzően poliuretán habot használnak a beépítők. Ennek oka, hogy rendkívül tartós, könnyen kezelhető és kedvező áru. Különösebb szakértelmet nem igényel egy beltéri ajtó elhelyezése, azonban mi azt javasoljuk, hogy bízzák szakemberre az ilyen jellegű munkákat. Kellő tapasztalat és kézügyesség nélkül, nem tanácsos nekilátni a beltéri ajtók elhelyezésének.

Új építkezések esetén a terveket építész állítja elő. Amennyiben kiviteli terv áll rendelkezésünkre, abban az esetben része a kiviteli tervnek az asztalos konszignáció, mely tételesen tartalmazza a beltéri ajtók mennyiségét, méreteit és nyitásirányát. Azonban ha csak engedélyezési terv készült, akkor ennek alapján kell összeállítanunk az árajánlatot. Felújítás esetén, vagy már álló épületszerkezetek esetén, szükséges a felmérés!(szakembereink a helyszínen felveszik a helyes méreteket és darabszámokat, egyéb szükséges információkat)

Az ajtó méretének meghatározásához az alábbi adatok szükségesek:

• falnyílás szélessége
• végleges falnyílás magassága
• tényleges falvastagság

További fontos tudnivaló, hogy tisztában kell lennünk az ajtó nyitásirányával!
Jobbos ajtó: A pánt felőli oldalról nézve a pántok jobb oldalon helyezkednek el.
Balos ajtó: A pánt felőli oldalról nézve a pántok a bal oldalon helyezkednek el, értelemszerűen.